Hétfői kacagtató: Rémségek kicsiny boltja 2.

Avagy a Kőkutya

Valójában nagyon szeretem ezt a darabot. De csak azért, mert annyira nevetni való.

Friss fotó, ma lőttem, ami azt hiszem, még külön ártott neki.
Öregebb és viharvertebb szegény, mint új korában.

A legelső amigurumi figurám volt – majdnem -, a legelső, amit leírás alapján készítettem.

Rengeteg hibája mellett a fő hibája, ugyanakkor ez a kedvencem az egészben, hogy olyan keményre tömtem, hogy ölni lehetne vele. Így alkottam meg a Kőkutyát. Az igazi, százezerdanos szamuráj és önvédelmi fegyvert. Azóta is a táskámban hordom, ha kimaradok, és nagyon későn érek csak haza. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük